Az inverteres klíma jobb, halkabb, kevesebbet fogyaszt. Mindenhol ezekkel az állításokkal találkozunk, de vajon mi az igazság és hogyan is működik ez egyáltalán. Betekintés a modern klímatechnika rejtelmeibe.
Inverter előtt
Az inverter jelentőségének megértéséhez először meg kell vizsgálnunk hogyan is működött egy klíma a régi időkben, inverter nélkül. Ezeket a készülékeket neveztük anno on-off rendszerű, magyarul bekapcsolás-kikapcsolás elven működő berendezéseknek. Ahogy az elnevezés utal rá, működésük rémségesen egyszerű volt. A készüléken beállítottuk hány fokot szeretnénk a szobába, majd hagytuk üzemelni. Mivel folyamatosan mérte a szoba levegőjének a hőmérsékletét, tudta mikor magasabb vagy alacsonyabb az a kért értéknél. Ekkor indítási parancsot adott a kompresszornak, ami munkához is látott az összes rendelkezésre álló teljesítményét bevetve. Mikor teljesítette a feladatát, elvette a parancsot a kompresszortól, így az megállt. Ennyi volt a szabályozás, ki-be, ki-be.
Miért volt ez baj? Amikor azt kértük egy fűtő üzemben dolgozó klímától, hogy legyen a szobában 22 fok, csak akkor indult el a fűtés, ha a hőmérséklet ez alá csökkent. Legyen ez 21 fok indulási határ. Ekkor maximum teljesítményen elkezdett fűteni és feltornázta 22-re, de itt még nem kapcsolt ki, hiszen ha csak 22-ig fűtött volna, gyorsan újra kellett volna kezdenie. Fölment 23-ig, a kikapcsolási határig. És ezt ismételte egész áldott nap. Vagyis a szoba levegője 21 és 23 fok között ingadozott egész nap, miközben mi 22-t kértünk tőle.
Persze nem csak ez volt a gond, ugyanis ezek a készülékek komoly hírnevet szereztek maguknak azzal, hogy igen erőteljes hangjuk volt. Lakossági ügyfelek jellemzően a "traktor hang" hasonlatot használták rájuk és ez olyan mélyen megmaradt sokakban, hogy még ma is nehezen hiszik el nekünk, hogy ilyen már nincs. Nem csoda, hiszen ha valamitől megfájdul a fejünk, vagy nem tudunk aludni, az nagyon megjegyezzük.
Inverter működése
A klímatechnika egyik legnagyobb áttörését az inverteres kompresszorok megjelenése jelentette, már jó néhány évvel ezelőtt. A technológia lényege a kompresszor aktuális teljesítményének szabályozhatósága, egész pontosan a fordulatszám változtatásával. Kialakításához természetesen szükségünk van egy inverteres kompresszorra, de ugyan ilyen fontos, hogy legyen hozzá egy fejlett inverter vezérlésünk is.
Miben más a működése? A teljesítményt folyamatosan a fennálló igényhez tudjuk igazítani, akár rendkívül kis mértékben is. Mikor a korábban taglalt készüléket inverterrel használjuk, már nem fogja hagyni, hogy 21 fokra csökkenjen a hőmérséklet és nem is fogja túlfűteni 23 fokig a levegőt. Annyit fog fűteni rajta, amennyit kell és addig, ameddig kell. Amennyiben 10% elég ahhoz, hogy fenntartsuk a hőfokot, csak annyit fog leadni. Vagyis a készülék nem fog egész nap ki-be kapcsolgatni, hanem csak a leadott teljesítményt fogja föl-le szabályozni.
Az inverteres kompresszor jobb?
Bár a kérdés némileg túl általános, általában azt mondhatjuk, hogy igen. Ahogyan a példában láthattuk is, a helyiség hőmérsékletét sokkal kevésbé lengeti, így kényelmi szempontból feltétlenül jobbnak tekinthető.
Míg a korábbi készülékek nem osztották be jól a teljesítményt, az inverteres modellek rendkívül precízen szabályoznak, így energiafelhasználási szempontból is sokkal jobbnak tekinthetők. Ezért is tudtak teret biztosítani a klímával történő fűtés elterjedésének, hiszen bár a készülékek régen is tudtak fűteni, közel nem voltak olyan hatékonyak.
A modern klímák már nagyon messze vannak a régi „traktor hang”-tól, ugyanis az inverteres klímák sokkal halkabbak. Ennek oka egyszer magának a kompresszornak a fejlődése, másodszor a berendezések hangszigetelésének fejlődése, harmadrész pedig a szabályozott teljesítményből eredő alacsonyabb hűtőközeg áramlás. Utóbbi jelentős tényező volt régen a klímák zajszintjében, ugyanis a nagy teljesítmény ki-be kapcsolgatása erős zajt keltett a csövekben áramló hűtőközeg által. Tehát az inverteres zajterhelés szempontjából is egyértelműen jobbnak tekinthető. A régi mély, zúgó hangot, ma már egy alacsonyabb frekvenciájú, halkabb zajszint váltotta föl, mely helyes kültéri egység elhelyezés mellett jellemzően nem szokta zavarni a szomszédságot sem.
Mi a különbség inverteres klíma és inverteres klíma között?
Katalógusokban látható, hogy bár minden klímánál szerepel az invereter megléte, néhány készüléknél ez ki van emelve, sőt a rendkívül alacsony fogyasztás magyarázatául is ezt a tulajdonságot jelölik meg.
Természetesen a kompresszor is pont olyan alkatrész, mint egy autó motorja. Van jó motor és kevésbé jó. Kompresszort is sok cég gyárt, ráadásul igen nagy választékban, így itt is vannak különböző minőségi és megbízhatósági szintek. Ezek különböző energiafelhasználási paraméterekkel is rendelkeznek, így lehet az egyik készülék A+, a másik pedig A+++ energiaosztályú.
Az inverteres klíma lelke bár maga a kompresszor, kiemelt jelentősége van az inverter vezérlésének is. A kompresszor igazi erejét a jó vezérlés tudja kihasználni, hiszen egy hatékony ezközt is lehet kevésbé hatékonyan használni. Ez az egyik magyarázat arra, hogy két teljesen azonos típusú kompresszor is képes eltérő paraméterekkel üzemelni.
Mi a NET-GA- Kft-nél többek között azért is köteleztük el magunkat a Fujitsu klímaberendezései mellett, mert a gyártót mindig is az elhivatott és innovatív mérnöki hozzáállás, valamint a rendkívüli megbízhatóság jellemezte. Már az Eco Range kategória LL modellje is magas műszaki színvonalat és Fujitsu megbízhatóságot takar, de ha összehasonlítjuk azt a KG vagy nocriaX modellekkel, rendkívül kiemelkedő tulajdonságokat láthatunk.
Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük tekintse meg klímaberendezés kínálatunk vagy szakértő tanácsadásért forduljon szakembereinkhez!