Köszöntjük a NET-GA Kft. weboldalán!

Miért lett magas a fűtésszámla?

Miért lett magas a fűtésszámla?Téli szezonban gyakran fordulnak hozzánk érdeklődők azzal a kérdéssel, vajon miért lett magas a fűtési számlájuk. Nehéz kérdés, és míg sokszor nagyon egyszerű a megoldás, máskor különösen összetett is lehet.

 

Egy dologban biztosak lehetünk, nincsenek megmagyarázhatatlan erők, melyek a gázórát pörgetik, mindig van szakmailag alátámasztható magyarázat, csak nem mindig könnyű azt megtalálni vagy éppen feldolgozni. Mai leírásunkkal megpróbálunk segítséget nyújtani azok számára, akik aktuálisan küzdenek ezzel a problémával.

Számtalan történetet és sajátságos elképzelést meghallgattam mostanában azzal kapcsolatban, vajon mitől lehet indokolatlanul magas a gázszámla, és egy dologban nagyon gyorsan biztossá váltam. Számtalan tévhit és városi legenda kering az emberek között ebben a kérdéskörben, melyek komoly akadályokat görgetnek a valódi megoldások útjába. Nézzük, mi is a helyzet valójában.

Gázszámla félreértések

A gázszámlát a kezünkben tartva az első, amivel tisztába kell lennünk, a fűtőérték fogalma. A földgáz használati értékét a belőle nyerhető energia mennyisége határozza meg. A fűtőérték az 1 m3 gáz elégetésekor felszabaduló hőenergia mennyisége, ha az elégetéskor keletkező víz gőz halmazállapotban marad. Amikor a víz lecsapódik, ennél valamivel több hőenergia nyerhető ki.

A számlán szereplő fogyasztás díja nemcsak az elhasznált mennyiségből adódik, számít annak fűtőértéke is. Tehát ebből eredően a két egymást követő hónapban elhasznált 10 m3 gáz díja a két számlán eltérhet. Erre azért van szükség, mert a gáz fűtőértéke nem állandó érték, hazánkban 33-35 megajoule között ingadozik. A fűtőérték figyelembevételének köszönhetően a fogyasztók mindig az elhasznált hőenergia díját fizetik meg.

Gázszolgáltatók boszorkánysága

Miért lett magas a fűtésszámla?Annak magyarázatául, hogy miért lett magas a gázszámla, az egyik legnépszerűbb indoklás a szolgáltató hibájának vagy aljas mesterkedésének keresése.Több elképzelést is hallottam már annak igazolására, hogy a szolgáltatók „hígítják” a gázt. Időnként Hókuszpók alakja rémlett föl elöttem, ahogy a hatalmas lila fénnyel gőzölgő üst mellett legújabb ördögi tervét szövögeti. A valóság sajnos sokkal kevésbé fantáziadús, ugyanis ezek az elképzelések egytől egyig hibásak.

Kezdjük rögtön a kedvencemmel, a levegő bekeverésével a hálózatba. Bizonyára teljesen ésszerűen hangzik, de úgy gondolnám, a szolgáltatók nem tervezik a lakosság módszeres fölrobbantását, így ezen talán túl is léphetünk. A következő a víz, ami, akármilyen hihetetlen, a téli aktív szezonban egyszerűen belefagyna a vezetékbe. Tehát erről is tovább léphetünk. Még extrémebb az elképzelés, hogy esetleg szén-monoxid kerül bekeverésbe a vezetékbe, ami ezúttal a felrobbantás helyett a lakosság megmérgezését jelentené.

Végül pedig karót döfve a legagyafurtabb mérnöki okfejtések szívébe is, jöjjön egy egyszerű gazdasági magyarázat. Valóban léteznek anyagok, melyekkel a földgáz „hígítható” lenne, de ezeknek van egy nagyon fontos közös jellemzőjük. Mindegyik drágább, mint maga a földgáz. Tehát egyre nehezebben válik hihetővé, hogy a szolgáltatók költséges és bonyolult keverő rendszereket építenek ki pusztán annak érdekében, hogy egy drágább összetevő bekeverésével lerontsák a mi földgázunkat. Mindezt persze úgy, hogy továbbra is a gáz fűtőértéke alapján fizetjük a számlákat.

A „hígítás” leggyakrabban előkerülő magyarázata a gáztűzhely gázrózsáján észlelhető szín- és méretváltozás. Jellemzően sárgás elszineződés észlelhető. Ez egy valódi problémára utal, még pedig a gázkészülékére. Valószínűleg a rózsa már elkoszolódott, vagy más problémája van, így az égés tökéletlensége sárgás elszineződést okoz a lángban. Időnként a szolgáltató oldalán is jelentkezhet a probléma, ugyanis a téli első nagy fogyasztásokkor beinduló áramlás fölkavarja a vezetékekben lerakódott port, mely szintén sárgásra festi a lángot. Amennnyiben rövidebb ideig jelentkezik a probléma, természetesenek tekinthető a jelenség, de ha hosszabb ideig is fennáll, haladéktalanul hívjanak gázkészülék szerelőt.

Hibás gázkészülék és fűtési rendszer

A valóság talajára térve nézzük most az első olyan problémát, mely valóban megemelkedett fűtésszámlát okozhat. A gázkészülék esetleges meghibásodása könnyedén okozhatja a fűtési költségek megugrását, ráadásul közel sem olyan biztos, hogy ez egy könnyedén észrevehető probléma. Elkerülésének legegyszerűbb módja, ha minden évben egyszer, a fűtési szezon kezdete előtt átvizsgáltatja a készüléket egy szakemberrel. Egy alapos tisztítás, átvizsgálás és műszeres diagnosztika számtalan problémát megelőzhet. A vizsgálat akkor is elvégezhető, ha egy magas számla kapcsán gyanúsnak találja a készülék működését.

Kevésbé közismert probléma a készülék hőcserélőjének, vagy akár a teljes fűtési rendszernek az elkoszolódáa. A csővezetékek belső falán lerakódó csupán 1 mm vízkőréteg 80%-kal csökkenti a hővezetési tényezőt, ami 20%-kal csökkenti a fűtés hatékonyságát és hatásfokát. Tény, hogy a probléma nem ugrásszerűen jelentkezik, de a különböző általánydíjas elszámolási rendszerek alkalmazása hosszú időre is elrejtheti a romló hatásfokot, és csak az elszámoláskor szembesülünk a valódi problémával.

A hideg

Miért lett magas a fűtésszámla?Tudom, sokan nem számítottak erre, de a magas számla leggyakoribb magyarázata a külső hőmérséklet jelentősebb csökkenése. Az idei telet vizsgálva például egyértelműen látszik, hogy jóval hidegebb, mint a korábbiak, de sajnos nehéz azt fölmérni előre, hogy 10 fok külső hőmérsékletcsökkenés vajon mennyivel emeli meg a fűtés költségeit.

Azt tudom tanácsolni mindenkinek, hogy használjanak otthon hőmérőt, és sose a szubjektív érzékelésre hagyatkozzanak. A legjobbak azok a típusok, melyek a külső levegőt is mérik, sőt páratartalmat is kijeleznek. A tudományos érdeklődésűek kialégítésére olyan hőmérőket is árulnak, melyek néhány percenként elmentik és tárolják a mért adatokat, hogy később egy táblázatban kiértékelhetőek legyenek.

A levegő nedvességtartalma

 Az 1 kg száraz levegőre jutó vízgőz mennyisége x kg, melynek értéke változó. Ezt a x értéket a gyakorlatban abszolút nedvességtartalom néven ismerjük, mely 1 kg száraz levegő nedvességtartalmát jelenti. Mértékegysége jellemzően g/kg (tehát g nedvesség 1 kg száraz levegőben).
Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több nedvességet képes magában tartani kicsapódás nélkül. Azt a pontot, mikor a nedvességtartalom eléri a befogadóképesség maximumát, telítésnek nevezzük.
A relatív nedvességtartalom a levegő adott hőmérséklete mellett mért parciális gőznyomás és az ugyanazon hőmérséklethez tartozó telítési gőznyomás hányadosa. Ez a viszonyszám tehát azt mondja meg, hogy az adott állapotú levegőt telítő vízgőz-mennyiség hány százaléka van jelen a mérés idején a levegőben. Még egyszerűbben, a 100% relatív páratartalom jelenti a telítési gőznyomás elérést, amikortól a nedvesség már kicsapódik, a 0% pedig azt jelentené, hogy nincs nedvességtartalma a levegőnek.

Mikor egy 20 fokos és 60% relatív páratartalmú szoba levegőjét felfűtjük 25 fokosra, annak abszolút nedvességtartama (tehát a benne levő tényleges vízmennyiség) nem fog változni, végig 9 g/kg körül marad, viszont mivel a meleg levegő telítési mennyisége magasabb lesz, a relatív páratartalma csökkeni fog, egészen úgy 45%-ig. 

A levegő relatív páratartalma nagyban befolyásolja a hőmérséklet érzékelését. Minél magasabb az értéke, annál melegebbnek, fülledtebbnek érezzük a szoba levegőjét. Nem olyan régen egy érdekes helyen méréseket végeztem egy precíziós műszerrel. Megbízónk mellettem állt és kíváncsian várta az eredményeket. Mikor tájékoztattam, hogy egy pulóverben, jelenleg 18 fokos levegőben áll, nem akarta elhinni, ugyanis a 82%-os páratartalom miatt fülledt melegnek érezte.

Otthonunkban 40-60% között érdemes tartani a páratartalmat, és kényelmünktől függően 21-24 fok között a hőmérsékletet (a hálószobában 18-19 is ideális). Ez egészségügyileg és műszakilag is a legmegfelelőbb.

További lehetőségek

Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy a magas számla okát nem mindig a fűtési rendszer körül kell keresni. Egy egyébként teljesen modern és jó légzárású műanyag ajtóm hibásodott meg és sajnos nem zárt be jól. A hálószobában volt, nem tűnt föl, hogy valami gond van, mert eleve alacsonyabb hőmérsékletet tartunk ott, és a telepített radiátor termosztatikus szelepe folyamatosan gondoskodott róla, hogy fűtse a helyiséget. Súlyos ugrást okozhat egy ilyen a számlákon. A nyílászárók és a szigetelések állapota mindig kritikus a fogyasztás vizsgálatakor. Találkoztam olyannal is, ahol a fűtési központ a pincébe volt telepítve, és hiányos volt a csövek és szerelvények szigetelése. Elképesztő többletköltséget jelentett, hogy a kazán a szellős és hideg pincét próbálta fűteni, hiszen a hő jeletős része ott elveszett.

A téma nagy terjedelmére való tekintettel tovább gyűjtjük az észrevételeket és érdekességeket, hamarosan pedig folytatással jelentkezünk. Addig is azt javasolnám, hogy amennyiben kiugróan magasnak találja fűtési költségeit, és biztos benne, hogy nem elszámolási probléma áll a hátterében, feltétlenül forduljon szakemberhez.