Köszöntjük a NET-GA Kft. weboldalán!

Hőszivattyús rendszerek

Napjainkban egyre kevesebben oldják meg otthonuk fűtését gázzal, fával vagy más szilárd tüzelőanyaggal. A mai modern építésű vagy felújított, alacsony hőigényű épületekben egyre szélesebb körben terjednek el a hőszivattyús technológiák.

A hőszivattyú, bár első pillantásra egy bonyolult berendezésnek tűnik, a valóságban nem sokkal több, mint egy split klímaberendezés, mely fűteni is képes, sőt első sorban arra optimalizálták. A levegő-víz hőszivattyúk esetén a fő különbség, hogy itt a beltéri egység nem levegőt hűt vagy fűt, hanem általában egy fűtési rendszerben keringő vizet.

A folyamat megértéséhez azt ajánlom, kanyarodjunk vissza a hagyományos hűteni tudó Split klímákhoz. Egy ilyen berendezés hűtési üzemében hőt képes fölvenni a szoba levegőjéből, melyet a szabadba szállítva lead a környezetnek. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy miközben a beltéri egység hőcserélő felülete hideg, a kültéri egységből intenzív forróság árad. Ahogy idővel egyre modernebb berendezések jelentek meg, a klímaberendezések képessé váltak ennek a folyamatnak a megfordításával fűtési feladatot is ellátni. Tehát fűtési üzemben a berendezés hőt von el a külső levegőből és beszállítja azt a szobába, ahol leadja. Na de -10 fokos hidegben milyen hőt von el? Ez a rendszer igazi különlegessége, ugyanis akkor is képes hőt elvonni, ha a külső levegő alapvetően hideg. Természetesen ennek is vannak határai, hiszen minél alacsonyabb a külső hőmérséklet, annál alacsonyabb az előállítható előremenő víz hőmérséklete is. De pont ez a hőszivattyús rendszerek lényege. Egy ilyen rendszer főleg alacsony hőveszteségű ingatlanok fűtésére lehet alkalmas, ahol akár 35-40°C-os előremenő vízhőmérséklettel is fedezni lehet a fennálló igényt, szemben a régi fatüzelésű rendszerekkel, ahol a hatalmas vízterű radiátorokban akár 80°C-os víz is keringhetett.

Mit jelent az alacsony hőigény egy ingatlan esetében?

Otthonainkat azért kell télen fűtenünk, mert amikor a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb a belsőnél, a házak folyamatosan hőt vesztenek (kihűlnek). A veszteség a külső határoló szerkezeteken keresztül átáramló hőenergia, tehát hő távozik a falakon, az ablakokon és a tetőn keresztül is. Abban az elképzelhetetlen esetben, ha a lakásunk szigetelése annyira jó lenne, hogy nem történik hőveszteség, nem is lenne szükségünk fűtésre.
Alacsony hőigényről akkor beszélünk, ha az épület szigetelése annyira jó, hogy a régi épületekhez képest lényegesen kevesebb energiával kifűthető. Egy rossz szigetelésű ingatlan esetén az épület hőigénye akár 300 kWh/m2 is lehet, míg a jelenleg legjobbnak tekinthető passzívházas konstrukciókban csupán 30-40 kWh/m2. Tehát ez azt jelenti, hogy a legfejlettebb szigetelés használata mellett, akár tized annyi energia is elég lehet a ház fűtésére, mint egy elavult épületben.

Számunkra a legmérvadóbbnak az újabb építésű, de még nem passzív épületek tekinthetők, ahol 100-150 kWh/m2 hőigény jelentkezik. Ma már újonnan épülő ház nem is lehet ennél rosszabb, így ezeket már alacsony hőigényű ingatlanoknak nevezhetjük.

Mekkora hőszivattyú szükséges?

A hőszivattyú kiválasztása egy nagy körültekintést igénylő feladat, mert sajnos közel nem olyan egyszerű, mint egy kazáné. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy míg a kazán esetében a teljesítmény nagyából állandónak tekinthető, a hőszivattyú teljesítménye a külső hőmérséklettől is függ.
Mivel a készülék hőenergiát von el a külső levegőből, ahogy annak hőmérséklete folyamatosan csökken, egyre nehezebb dolga lesz. Egyre több befektetett energiára van szüksége a folyamat fenntartásához és közben egyre kevesebb energiát tud cserében elvonni.

A hőszivattyúval szemben a lakás hőigénye viszont pont ellentétesen változik, hiszen egyre hidegebb van kint, egyre több energia szükséges a kifűtéséhez.

A fenti ábrán azt szemléltetjük, hogyan viszonyul egymáshoz a hőszivattyú leadott teljesítménye és a lakás teljesítmény igénye, a külső hőmérséklet függvényében. A zöld területen belül a hőszivattyú teljesítmény lényegesen több, mint amit a lakás igényel, vagyis sok a tartalék. A kék területen láthatjuk a lakás hőigényét, a piros terület pedig az a zóna, ahol a lakás hőigénye már nagyobb, mint a hőszivattyú elérhető teljesítménye.
A zöld és piros területek találkozási pontja az a külső hőmérséklet, ameddig a hőszivattyú önállóan fűteni tudja a lakást. A piros zónába lépve már valamilyen kiegészítő fűtésre lenne szükség.

Amennyiben olyan rendszert szeretnénk, ahol a hőszivattyú mellett nincs kiegészítő fűtés, úgy kell kiválasztanunk a teljesítményét, hogy a leghidegebb külső hőmérséklet mellett is elég legyen, tehát ne legyen piros terület az ábrán. Ez viszont azt jelenti, hogy cserébe a legtöbb időszakban fölöslegesen rendelkezésre álló teljesítményünk lesz.

Így jutottunk el az alacsony hőigény első kulcsfontosságú jelentőségéhez. Nem kell ezt nagyon szépíteni, a hőszivattyú az egyik legkorszerűbb fűtési megoldás, ráadásul igen kedvező is a fogyasztása, így nem meglepő, hogy nem is olcsó berendezés. Tehát nagyon nem mindegy, hogy 5 kW vagy 10 kW teljesítményű modellt választunk, hiszen a kettő között több százezer forint az árkülönbség. Ahol alacsony a hőigény, vagyis kevesebb teljesítmény szükséges, még az önálló fűtéshez is elegendő, ha olcsóbb készüléket vásárolunk, szemben a korszerűtlen épületekkel, melyeket egész télen hőszivattyúval fűteni elég költséges beruházás lenne.

A pontos méretezés és kiválasztás nem könnyű feladat. Első lépésben fel kell mérnünk, hogy mennyi az épület hőszükséglete. Ehhez pontos információkra van szükségünk az összes határoló szerkezetről. Ismernünk kell a méreteket és a szerkezetek pontos rétegrendjét, hőátbocsátását. Új épületeknél az építész tervező ideális esetben minden információt megad, így könnyű a számolást elvégezni, de gondoljunk a régi, 50 vagy 100 éves házakra. Hány ilyen épületről van ma elérhető építész tervünk? A legtöbbről még egy skiccelt alaprajz sincs, nem, hogy falazati rétegrend. Ilyenkor nem marad más, mint a becslés, hiszen a szerkezetek megbontásos feltárását érthető okokból nem sokan választják. Az épület kora, elhelyezkedése és stílusa alapján becsülhető, hogy milyen anyagokból épült, de erre szakosodott szakemberek és komolyabb vizsgálat nélkül ennél pontosabb eredményt nehezen kaphatunk.

Miután megkaptuk a ház szükségletét, az egyensúlyi pont kijelölése mellett kiválasztjuk a szükséges hőszivattyú berendezést. Ezen a ponton szoktunk fogyasztási költségbecslést és megtérülést is számolni, hogy gazdaságossági szempontból is megvizsgálhassuk a kiválasztás lehetőségeit.

Milyen fűtési rendszerhez használhatunk hőszivattyút?

Az alacsony hőigény jelentőségéről már sokat beszéltünk, de eddig csak a külső levegő szempontjából tűnhetett fontosnak. Számít viszont az is, hogy a hőszivattyútól milyen meleg vizet várunk el, hiszen minél magasabb hőmérsékletet szeretnénk, annál több energiát kell tudnia kinyerni a külső levegőből.

A Magyarországon hagyományosnak tekinthető radiátoros rendszereket 60-65 fokos előremenő vízhőmérsékletre méretezzük. A hőszivattyú működése viszont akkor tekinthető hatékonynak, ha 35-40 foknál nem kérünk tőle melegebb vizet. Elérhetők maximum 55-60 fokos vizet biztosító emelt hőmérsékletű modellek is, de ezek esetében el kell fogadnunk a hatékonyság bizonyos szintű csökkenését, tehát a várható fogyasztás emelkedését.

Egy 60 fokra méretezett radiátorban 35 fokos vizet keringetve jelentős teljesítmény hiányunk lesz. Így, ha radiátoros fűtési rendszert szeretnénk használni hőszivattyú berendezésünk mellett, emelt felületű egységeket kell választanunk. Ezért sem a legnépszerűbb megoldás ez, hiszen ki szeretné, ha a szobák falait radiátorok töltenék ki, ahelyett, hogy hasznosítjuk őket.

Az igazán jó megoldás például a padlófűtés lehet, ami eleve 30-35 fokos vízzel üzemel, így a hőszivattyú számára is ideális. Egy régi épület esetén a padlófűtés azért lehet problémás, mert egy adott szoba mérete és az oda lefektethető padlófűtés teljesítménye közel nem biztos, hogy elegendő lenne a rossz szigetelésből eredő hőveszteség pótlására. Ebből a szempontból is ideálisabb tehát, ha ingatlanunk fűtési hőigénye alacsonyabb.
A falakban elhelyezett fűtés nem csak padlófűtés formájában valósítható meg, hiszen helyezhetünk fűtést az oldalfalakba és a mennyezetbe is. Ezeket összefoglaló néven felületfűtésnek szoktuk nevezni.

Mivel a hőszivattyú nagy előnye, hogy nem csak fűtésre alkalmas, hanem nyáron hűteni is tudja az ingatlant, célszerű rendszerünket úgy kialakítani, hogy a hőleadó egységek hűtésre is alkalmasak legyenek. Így nem kell külön rendszert építeni a két üzemmód ellátására.

A padlófűtés és a radiátorok hűtésre nem használható megoldások, így alap esetben a felületfűtés/felülethűtés maradna, mely mindkét feladat ellátására együttesen alkalmas. Kényelmi szempontból a legmagasabb komfortot a padlófűtés kombinációja jelentené, mennyezethűtéssel, viszont itt mindkét felületet be kell csövezni.

Remekül alkalmazhatók a kettős feladat ellátására az irodai környezetben népszerű fan-coil berendezések. Ezek az egységek egyszerűen megfogalmazva ventilátorral szerelt hőcserélők. A hőcserélőn átvezetjük a fűtő vagy hűtővizet, azon keresztül pedig egy ventilátor átmozgatja a szoba levegőjét. Fan-coil egységek beszerezhetők parapet, mennyezeti, légcsatornázható és kazettás kivitelben egyaránt, de lakossági környezetbe igazán csak a parapet készülékek terjedtek el (a fotón egy esztétikus Galletti Art-U parapet modell látható).

Mennyi lesz a fogyasztás?

A hőszivattyús rendszerek fogyasztása, mint a fentiekből is látható, számtalan paraméteren múlik, pont ezért nagyon nehéz általánosítani. Minél pontosabb adatok álnak rendelkezésre az épületről, annál könnyebb becsülni, de még itt is sokat jelent a későbbi felhasználás módja.
A hőszivattyúk és klímák fogyasztásáról egy külön írásunkban értekezünk részletesebben:
https://netga.hu/futo-klimak-es-hoszivattyuk-fogyasztasa

Általában elmondható, hogy egy jól méretezett és megfelelően felhasznált rendszer várható fogyasztása a statisztikák alapján alacsonyabb, mint egy korszerű kondenzációs kazán várható fogyasztása. Régebbi, kevésbé hatékony fűtési rendszerekkel összehasonlítva hatalmas különbségek is elérhetők.

Mennyibe kerül a kialakítás?

A választott kivitel és teljesítmény függvényében a Fujitsu Waterstage hőszivattyúk ára kb. 1,1 millió forinttól 3 millió forintig terjedhet. A berendezés alapárához hozzá tartozik még a készülék telepítése, ami 80 ezer és 200 ezer között várható, továbbá a meglevő fűtési rendszerhez történő gépészeti csatlakozás költsége, ami 50 ezer és 300 ezer között alakul átlagosan. Tehát a telepítés 1,2 millió és 3,5 millió között alakulhat a legtöbb esetben.
Természetesen ehhez még hozzá tartozik a fűtési rendszer kialakítása is, vagyis a csövezés, szerelvények stb., ami minden más fűtési rendszernél ugyanígy szükséges lehet. Mivel a hőszivattyút jellemzően gázkazánokkal szokás összehasonlítani, a fűtési rendszerben jelentős különbségekre nem számíthatunk. Azt is tudjuk, hogy egy kazán telepítés, a hozzá szükséges tervezői munkával és hatósági díjakkal, valamint a kémény kialakítással együtt, 1,5-2,5 millió között várható, ideális esetben.

Egy kis hőigényű ingatlan esetében, a hőszivattyú telepítése bizonyos körülmények mellett még kedvezőbb is lehet, mint a kazán telepítés, de ettől még a jellemzőbb végeredmény, hogy a hőszivattyú kialakítása drágább. A többlet költséget összehasonlítva a hőszivattyú várható alacsonyabb fogyasztásával, a legtöbb általános esetben 5-7 éven belüli megtérülést kapunk. Amennyiben a rendszer és az épület adottságai kedvezően alakulnak, vagy a kazános kialakítás költségei rúgnak túlzottan magasra, 2-3 éves megtérülés is reálisan elérhető cél.

A megtérülés számítása kapcsán nem elhanyagolható az a kérdés sem, hogy a kazán nem tud hűteni, így a korrekt összehasonlításhoz a kazán mellé split klímák telepítését is kalkulálnunk kellene, amivel a megtérülés már egy összetett, költségesebb hőszivattyús rendszer esetén is borítékolható lenne.

Kérjen személyre szabott árajánlatot