Köszöntjük a NET-GA Kft. weboldalán!

Fűtő klímák és hőszivattyúk fogyasztása

A modern fűtési megoldásokkal kapcsolatban a leggyakrabban feltett kérdések a készülékek fogyasztására vonatkoznak. Mitől függ a fogyasztás, mekkora számla várható, mennyi idő alatt térül meg a berendezés ár?

 

Mi ez és hogyan működik?

Mielőtt a fogyasztásra térnénk, kezdésnek tisztáznunk kell mik is ezek a berendezések és hogyan működnek.

A hőszivattyú egy fűtésre optimalizált klímaberendezés, mely egy kazánhoz hasonlóan melegvizet állít elő számunkra. A legismertebb változata az úgy nevezett osztott kivitelű levegő-víz hőszivattyú. Az osztott (split) kivitel azt jelenti, hogy a berendezés egy a szabadban elhelyezett kültéri egységből és egy az ingatlanban telepített beltéri egységből áll. A levegő-víz előtag azt jelenti, hogy a kültéri egység levegőből von el hőenergiát, amit a beltéri egység víz számára ad le. Létezik víz-víz hőszivattyú is, ahol a kültéri egység például talajvízből nyeri a hőenergiát.

A klímával történő fűtést megvalósító készülékek a régóta ismert lakossági split klímák, fűtési célú felhasználással. Ezek a készülékek az elmúlt 10 évben, főleg az inverter technológiának köszönhetően annyit fejlődtek, hogy mára kifejezetten gazdaságossá vált a velük történő fűtés.

Könnyen észrevehető a hasonlóság a split klíma és a hőszivattyú között. Mindkettő fűteni tudó klíma, mindkettő osztott (split) kivitelű. A hasonlóság oka nem véletlen, a split klíma valójában egy levegő-levegő hőszivattyú. Működési elvük teljesen azonos, ezért is fogom a továbbiakban közösen, klíma néven kezelni őket.

Működésük során a berendezések kültéri egysége hőt von el a külső környezetből, majd a beltéri egységbe szállítva leadja a belső környezet, vagy a fűtési rendszerünk számára. Tehát a készülék hőenergia szállítást végez a kültéri és a beltéri egységek között. Ezért is olyan hatékony, hiszen villamos energiát csupán a szállításhoz használ, nem abból készít hőenergiát.

Mitől függ a fogyasztás?

Ingatlanunk hőenergia igénye a külső hőmérséklet csökkenésével ellentétes arányban, folyamatosan nőni fog. Tehát minél hidegebb van kint, annál több energia kell a ház fűtéséhez.

A klíma teljesítménye ezzel pont ellentétesen működik, ugyanis hatékonysága erősen függ a külső hőmérséklettől. Minél hidegebb van kint, annál nehezebben és annál több befektetett energia árán tud hőt elvonni a környezettől.

Az alábbi ábrán látható, hogyan viszonyul egymáshoz az épület és a hőszivattyú (klíma) viselkedése, a külső hőmérséklet függvényében.
A kék zóna a lakás fűtési igényét mutatja. A zöld terület az a zóna, ahol a hőszivattyú (vagy klíma) teljesítménye több, mint amennyi a lakás fűtéséhez szükséges. Tehát sok a tartalék kapacitás. A piros terület az a zóna, ahol a hőszivattyú teljesítmény kevesebb, mint amennyit a lakás megkívánna, itt tehát valamilyen kiegészítő fűtésre lenne szükség.

A piros és zöld zónák találkozása az egyensúlyi pont, vagyis az a külső hőmérséklet, amelytől kezdve már nem elég kizárólag klímával fűteni.
Az ábrán is látható, hogy a külső hőmérséklet csökkenése rontja a klíma hatásfokát, ami egyben azt is jelenti, hogy ugyanazt a feladatot egyre több villamos energia felhasználása mellett fogja csak tudni biztosítani. Összesítve tehát, a klíma fogyasztása nagyon sokban múlik azon, hogy milyen telünk van.

Amennyiben azt szeretnénk elérni, hogy a klíma egész szezonban önállóan, kiegészítő fűtés nélkül üzemeljen, a teljesítményét úgy kell megválasztani, hogy a kijelölt leghidegebb hőmérsékleten is elegendő legyen. Ez a legtöbb esetben -15 fok külső hőmérsékletet jelen, de persze biztosíthatjuk ennél jobban is.

Amennyiben a lakás hőigénye -15 fok mellett 4 kW, olyan készüléket kell választanunk, ami ezt biztosítani tudja. Nézzük meg a 4 kW névleges teljesítményen hirdetett, egyik legjobb fűtésre optimalizált Fujitsu klímaberendezés, az AOYG12KGCA/ASYG12KGTA teljesítményének alakulását 22 fokos belső hőmérséklet mellett:

A fűtési teljesítmény a katalógus adatlap szerint 4,0 kW. Ezt az értéket valójában -7 fok külső hőmérséklet mellett rögzítette a gyártó, tehát egyedül erre a hőmérsékletre érvényes. Ahogy láthatjuk, -15 fok mellett már csak 3,34 kW a teljesítmény. Ez azt jelenti, hogy a célul kitűzött 4kW fűtési igény nem teljesülne, további 0,66 kW kiegészítő fűtésre lenne szükség.

Ami még érdekes, hogy -15 fok külsőnél a 3,34 kW fűtőteljesítmény, 1,37 kW villamos energia felhasználása mellett állítható elő. A berendezés egy adott állapotra vonatkozó hatékonyságát (COP) akkor kapjuk meg, ha a fűtési teljesítményt elosztjuk a villamos teljesítménnyel. 3,34/1,37=2,43. Most nézzük meg 0 fok mellett ugyanezt. 4,89 kW a fűtési teljesítmény és 1,72 kW a villamos teljesítmény. 4,89/1,72=2,84. Remekül látszik, hogy melegebb külső hőmérséklet mellett nem csak az elérhető teljesítmény kedvezőbb, hanem jobb fogyasztásra is számíthatunk.

Érdemes megvizsgálni a grafikonunk másik egyenesét is, a lakás fűtési hőigényének alakulását. Az sem mindegy, hogy a lakásunkat mennyi hőenergiával lehet kifűteni, hiszen minél kisebb ez a szint, annál kisebb fogyasztás árán fedezhető.

A fűtési energia a külső hőmérséklet alakulásán kívül nagyban függ az épület építészeti kialakításától is. Tegyünk föl egy egyszerű kérdést. Miért kell fűteni egy házat? Azért, mert az épületek folyamatosan elvesztik hőenergiájukat (kihűlnek), ha a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a belső. Az energiát a külső határoló szerkezeteken keresztül veszítik el, tehát a falakon, a mennyezeten, a padlón és a nyílászárókon keresztül. Annak érdekében, hogy egy épület alacsony fűtési energiaigényű legyen, fontos, hogy ezek a szerkezetek jól szigeteljenek.

Egy rossz szigetelésű ingatlan éves fűtési energiaigénye 350 kWh/m2 is lehet, míg egy modern, passzívház hőigénye akár 30-40 kWh/m2. Egy egyszerű lakásfelújítás során, ha cseréljük a nyílászárókat, 7-10 cm külső szigetelést rakunk föl és szigeteljük a tetőt is, úgy 100-150 kWh/m2 körül alakulhat a végeredmény.

Egy régi, korszerűtlen épület kifűtése még klímával is költséges lenne. A nagy teljesítményigény miatt nagy készülékeket kellene telepítenünk, és a hatékonyság is rosszabb lenne. Pont ezért korszerűtlen épületek esetén a klímát sikeresebben lehet alkalmazni, ha csak -7 fok külső hőmérsékletig, kiegészítő fűtésként használjuk. Egy újabb, vagy felújított ingatlan esetében viszont nem jelent problémát a teljes szezon végig fűtése.

Mennyi lesz a várható fogyasztás?

Ahogyan az előző fejezetben tárgyaltuk, két fő tényező befolyásolja a fogyasztást. Az egyik a külső hőmérséklet alakulása, a másik a ház hőigénye. A külső hőmérséklet alakulását előre nehéz megjósolni, ezért az elmúlt évek meterológiai adatai alapján szoktuk becsülni. Ez jó alapot ad a számításra, de persze nem jelenti azt, hogy a következő év is pontosan így fog alakulni. Azért, mert tavaly hideg volt, a gépész tervezők még nem kezdenek el azonnal alacsonyabb értékekkel számolni. Jellemzően sokéves átlagok alapján határozzuk meg a tervezési alapértékeket.

A lakás hőigénye vizsgálható és mérhető adottság, még is sok esetben ez a legnehezebb feladat. Gondoljon csak a saját lakására. Meg tudja mondani a falak, a padló és a mennyezet pontos rétegrendjét? Hány mm és milyen minőségű építőanyag került beépítésre? De gondolhatunk egy 50 vagy 100 éves épületre is, ahol sokszor nem abból építettek házat az emberek, amiből szerettek volna, hanem abból, ami éppen volt. Még egy kérdés. Tud Ön adni a lakásáról építész rajzokat? Alaprajz, metszeti rajz, tetőszerkezet. Minél régebbi a lakás, annál nehezebb ezekre a kérdésekre választ adni, viszont minél kevesebb válaszunk van, annál nehezebb számításokat végezni. Persze van megoldás, hiszen bármikor megbonthatjuk a falakat és megnézhetjük mi van bennük, de úgy gondolom teljesen érthetően, ezt eddig senki nem kérte tőlünk.

Mit lehet ilyenkor kezdeni? Becsülni tudunk. Felmérünk amit tudunk és utána megpróbáljuk kiválasztani a lehető legközelebbi becsült értékeket. Ezekkel végezzük el a számítást és végül ezek alapján fogunk várható fogyasztást is kalkulálni.

Látható tehát, hogy még részletes adatok mellett is csak közelítőleges becslést lehetséges számítani, hiányos adatokkal még elnagyoltabb lesz. Pontosan ezért én azt szoktam tanácsolni, hogy ne a konkrét összegekre koncentráljunk, hanem az arányokra. Mutatok egy egyszerűsített példát.

Példa 1

Tételezzük föl, hogy van egy 100 m2 alapterületű ingatlanunk, ami nem régen lett felújítva, korszerűsítve építészeti szempontból. Tehát az éves fűtési energiaigényét alacsonynak tekinthetjük. Legyen ez most 100 kWh/m2.

Az éves fűtési energiaigény tehát: 100 m2 * 100 kWh/m2 = 10.000 kWh

1 m3 gáz fűtőértéke kb 10,5 kWh. Tehát nekünk gázkazán esetén 952 m3 gáz kellene fűtési szezonban elhasználni. 1 m3 gáz ára például a Tigáz árszabása alapján 119,5 Ft.

Összes költségünk gázkazánnal: 113.764 Ft

Tiszta villamos fűtés esetén még egyszerűbb a számolás, hiszen 10.000 kWh hőenergia előállításához ott a legjobb esetben is 10.000 kWh villamos energia kell. 37,56 Ft/kWh nappali Elmű tarifa alapján, ez összesen 375.600 Ft villamos fogyasztási díj, elektromos fűtűtest használata esetén.

A klíma esetén ugye nem a villamos energiát használjuk fel hőenergia előállítására, így a fogyasztás meghatározásában a hatékonyság a mérvadó. A korábban is említett COP érték, mint hatékonyság, csupán egyetlen konkrét külső-belső hőmérséklet páros esetén igaz, így ehhez a számításhoz alkalmatlan lenne. Erre találták ki az SCOP értéket, mely a COP szezonális értéket határozza meg, figyelembe véve részterheléses üzemeket is. Ez sem tekinthető teljesen precíz számításnak, de közelítőleges kalkulációra alkalmas. A korábban vizsgált 4 kW-os Fujitsu KGTA készülék szezonális hatékonysági mutatója 5,1. Számoljuk ki ezzel a várható fogyasztást.

Éves fűtési energia igény: 10.000 kWh

Villamos energia igény: 10000 / 5,1 = 1960,78 kWh

Villamos áram díja klímával: 1960,78 kWh * 37,56 Ft = 73.646 Ft

A helyes értelmezéshez nem ajánlom az összegeket vizsgálni, csak az egymáshoz képesti arányukat. Látható, hogy ezzel a KGTA klímaberendezéssel 36%-al tudtuk csökkenteni az éves fogyasztási költséget. Esetünkben ez kb 40.000 Ft volt, de ha az Ön ingatlanának hőigénye eltér a példában szereplő adatoktól, ez az összeg több és kevesebb is lehet.

H tarifa

Bár a fenti kalkuláció már magában nem nézett ki rosszul, sajnos a klíma magasabb kialakítási költsége miatt, még nem feltétlenül térülne meg. Szerencsére viszont még mindig nem értük el a lehető legalacsonyabb fogyasztási költséget. Fűteni tudó klímákra ugyanis igényelhető egy kedvezményes villamos áram tarifa is, ami még olcsóbbá teheti a használatot. Ez a H tarifa.

A H tarifa minden villamos szolgáltatótól igényelhető, feltétele pedig csupán annyi, hogy a készüléknek katalógus alapadat szerint el kell érni legalább 3-as COP értéket. Jó hír, hogy az általunk forgalmazott Fujitsu klímaberendezések mindegyiket megfelel ennek a kritériumnak, tehát nem kell gondolkozni melyiket válassza.

A H tarifa igénybevétele egy új fogyasztásmérő telepítését jelenti otthonában, tehát egy új villanyórát, a régi mellé. Az új órán mért fogyasztás október 15-től április 15-ig, kedvezményes 23,2 Ft/kWh (Elmű) díjon kerül elszámolásra. A villamos energia a nap 24 órájában rendelkezésre áll. Fűtési szezonon kívül az óra tovább használható, ilyenkor a tarifa normál díjon kerül elszámolásra.

A H tarifás óráról kizárólag az a konkrét berendezés vagy berendezések üzemelhetnek, melyekre igényelve lett a kedvezmény. Az igényléshez telepíteni kell a berendezést, majd pedig be kell adni egy igénylő lapot. Ehhez mi készítünk egy kivitelezői nyilatkozatot és csatoljuk a berendezés technikai dokumentációját. Az igénylésen a gyári számot is rögzíteni kell és a kivitelezőnek is ki kell jelenteni, hogy a telepítés már megtörtént, tehát vásárlás előtt nem igényelhető meg előre.

Annak szemléltetésére, hogy miért is éri meg ez annyira, számoljuk át az előző példát ezen a tarifán.

Éves fűtési energia igény: 10.000 kWh
Villamos energia igény: 10000 / 5,1 = 1960,78 kWh
Villamos áram díja klímával, H tarifával: 1960,78 kWh * 23,2 Ft = 45.490 Ft
Emlékeztető gyanánt, a gázfogyasztás díja 113.764 Ft volt. 60%-al lett olcsóbb a klíma használata!

Mennyibe kerül és mikor térül meg?

A fenti példa azért beismerem, hordozott némi csalást, ugyanis a lehető legmegdöbbentőbb adatok érdekében, a jelenleg forgalmazott egyik legfejlettebb készülékünkkel számoltam, ideális körülmények között. Ennek a készüléknek a listaára ma (2018.11.17) bruttó 420.000.-Ft.

Az is biztos, hogy ebből a készülékből nem egy darabra lesz szükség, hiszen egy a példában szereplő 100 m2-es ház ritkán 1 szobás és jellemzően 4kW nem is elég a fűtésére. Jellemzően legalább 3, de van, hogy 4-5 készülék is kell a teljes lefedéshez. Persze ilyenkor már kisebb teljesítményű modelleket számolunk, de ebből a fejlett modellből még a legkisebb 2 kW-os készülék listaára is bruttó 330.000.-Ft.

Adjunk a következő számításnál egy kis előnyt a gázszerelő kollégáknak és számoljunk 5 db 420 ezer forintos készülékkel. Ez összes névleges teljesítményben 20 kW lenne, ami a 100 m2-es felújított példa ingatlanunkhoz egyébként rengeteg lenne.

Példa 2

5 db Fujitsu AOYG12KGCA/ASYG12KGTA klímaberendezés

100 m2 felújított lakás, 100 kWh/m2 éves fűtési energiaigény.
10.000 kWh éves energia igény.
A készülékek összes ára: 5* 420.000.-Ft = 2.100.000.-Ft
Telepítés díja, ha egy átlagos esetet veszünk lapul: 5*60.000.-Ft = 300.000.-FT
Összes kiviteli költség: 2.400.000.-Ft
Átadás a megrendeléstől számított 3 héten belül, kb 2 munkanap szerelési idővel.
Várható fogyasztás, H tarifa mellett: 45.490.-Ft/fűtési szezon

1 db modern, kondenzációs gázkazán, radiátorokkal

Készülék ár: 350.000.-Ft
Gázterv, kéményterv, hatósági díjak, átadás: 250.000.-Ft
Kémény kialakítás, vagy bélelés: 350.000.-Ft
Telepítés és beüzemelés díja egyszerűbb esetben: 100.000.-Ft
Fűtési rendszer kialakítás 5 darab radiátorral, radiátor szelepekkel, csövezéssel: kb 1.000.000 Ft
Összes kiviteli költség: 2.050.000.-Ft
Átadás: megrendeléstől számított 4-6 hónap
Várható fogyasztás: 113.764 Ft/fűtési szezon

(Az info@netga.hu e-mail címünkre szívesen fogadunk tapasztalatokat gázos és klímás fűtési rendszerek kiviteli díjairól és tapasztalatairól, természetesen a rendszer paramétereinek megadása mellett. A fenti becsült számokat szívesen módosítom, ha vannak pontosabb tapasztalatok)

Megtérülés gázkazánhoz képest

Példánkban a klímás rendszer ára összesen 350 ezer forinttal volt több, mint a gázos rendszeré.

Éves fogyasztása 68.274 Ft-al volt kevesebb, vagyis a 350 ezer forintos kiviteli különbséget kevesebb, mint 5 és fél év alatt behozza a klíma.

Az üzemeltetés költségét itt most szándékosan elhanyagoltam, mert tisztességes karbantartással számolva nem lenne jelentős különbség a két rendszer között.

Végeredmény

5 és fél év egész jó szám, de persze nem olyan ideális, mint a sokak által remélt 3 év. Szeretnék viszont rávilágítani néhány nagyon fontos különbségre:

  • A világ egyik legmagasabb színvonalú és legmegbízhatóbb klímáit forgalmazó japán klímagyártó, felső kategóriás modelljével számoltam, az árát pedig egy közép kategóriás gyártó kazánjával hasonlítottam össze
  • A Fujitsu lakossági klímákra 10 év teljeskörű garancia kapható, a legtöbb kazánra maximum 5 év
  • A kazán nem tud nyáron hűteni! Szokás mondani, hogy almát körtével összehasonlítani lehetetlen, így a korrekt számolás érdekében adjunk hozzá a kazán árához 5 db közép kategóriás split klímát és már nem is kell megtérülést számolnunk.

Természetesen a fenti példa csupán egyetlen képzeletbeli kalkuláció, a valóságban nagyon sokat számít a rendszer kialakítása és az ingatlan valós paraméterei is. Klíma esetén sosem szabad általánosítani, pont ezért nem is biztos, hogy minden épületre kedvező megoldás lenne. A megtérülés számításában látszik, hogy sokat számít a fűtési rendszer kialakításának költsége is, hiszen ha valakinek szerencsésen alakul a kivitelezés és alacsonyabb költségeket kap, vagy nem kell új rendszert építeni, elég csak fejleszteni a meglevőt, a klímának már nehezebb ennyire megverni a költségeket. Minden esetre rémélem annyira sikerült bemutatnunk a klímás fűtést, hogy egy esetleges kivitelezés megkezdése előtt ezzel a szemlélettel is átgondolják a kialakításra kerülő rendszert.

Köszönöm a figyelmüket!

A cikkben említett Fujitsu klímaberendezésről további információkat olvashatnak ezen a linken:Fujitsu KGTA klímaberendezés család